A raklapok gazdag és szerteágazó történelme, amely számodra is tartogathat meglepetéseket!
Amikor egy raklapot kell elképzelni, mindenkinek egy deszkákból és fakockából összeszögelt faszerkezet jut eszébe, amelyet leginkább a gyártók és nagykerek raktáraiban lehet megtalálni. Pont ezért hangozhat olyan meglepően, hogy még ennek az egyszerű, de nagyszerű tárolóegységnek is rendkívül hosszú utat kellett bejárnia ahhoz, hogy elnyerje mai, végleges formáját.
Blogcikkünket olvasva, elmerülhetsz a raklapok gazdag történelmében, és közben olyan kérdésekre is választ kaphatsz, minthogy:
- Mikor kezdték el őket gyártani?
- Miért volt rájuk hatalmas szükség a második világháború során?
- És melyik évben törtek be Európába?
A raklapgyártás „origója”: A skid!
A raklapok megjelenése előtt, a gyártók és a nagykerek nagyon szorult helyzetben voltak. Az általuk forgalmazott termékeket ugyanis – jobb híján – kénytelenek voltak a földön, vagy rosszabb esetben, egymásra pakolva tárolni, amely végső soron:
- Rengeteg sérült árucikket,
- És mérhetetlen nagy anyagi veszteséget és bosszúságot eredményezett.
1920-ban, azonban fordult a kocka: Megjelent a hagyományos raklapok elődje, a skid, amelyek ugyan még közel sem voltak olyan tartósak és ellenállók, mint a mai társaik, de a célnak pontosan megfeleltek: Egyszerűbbé és biztonságosabbá tették a rakományok szállítását – így a cégek is fellélegezhettek egy kicsit.
De most figyelj, ugyanis van itt egy bökkenő: Sokan hiszik, hogy a csúszótalpakat, amelyeket már a skidekre is felszereltek, direkt a raklapok „kedvéért” fejlesztették ki, hogy ezzel is növeljék azok stabilitását és ellenállóságát. Őszinték leszünk, egy ideig mi is így gondoltuk, de aztán jött a hideg zuhany. Ezeket az apró, puha támasztékokat ugyanis, már az ókori Egyiptomban, a piramisok építésekor is előszeretettel használták, az építőanyagok szállítása során. Hihetetlen, nem igaz?
Szóval, akármennyire is furcsának hangzik, kimondjuk: A raklap voltaképp nem más, mint egy sokkal korábban használt technikai vívmány, és néhány faelem, összeszögelve. Mégis, amennyire egyszerű, annyira fontos szerepe volt a második világháború során.
A raklapok a második világháború alatt
Meglepne, ha azt mondanánk, hogy a második világháborúban, a fa tárolóegységek iránti kereslet soha nem látott magaslatokba szökött? Ha igen, ha nem, ez pontosan így történt. Robert Braun ekkor találta fel a négyutas raklapot, amely különleges kialakításának köszönhetően, sokkal praktikusabb volt, mint addigi elődjei.
Ez pedig hihetetlenül jól jött az amerikai hadsereg számára, hiszen a négyutas tárolóval jelentősen meggyorsíthatták a fegyver- és ételszállítást a táborokba. És noha tudjuk, hogy nem a raklapok miatt sikerült az Egyesült Államoknak végül győzedelmeskedni, egy biztos: Nélkülük a katonák ellátása sokkal lassabban zajlott volna, és így talán az ütközetek is elhúzódtak volna.
A modern kori kereskedelem „főszereplői”
Hazugság lenne azt állítani, hogy a háború lezárultával, a raklapok iránti kereslet is csökkent. Ha voltak is olykor kisebb-nagyobb hullámvölgyek, a pandémia alatt megváltozott fogyasztói szokásoknak köszönhetően, mára valósággal bebetonozták magukat a céges köztudatba. Nélkülük a vállalatok ma sem tudnák elég gyorsan kiszállítani, illetve biztonságosan tárolni az általuk forgalmazott termékeket. Ha pedig egy cég ezekre nem képes, az nemcsak ciki, hanem komoly hátrányt is jelent a versenytársaival szemben.
És tudod, mi számít még nagyobb előnynek a gondmentes kiszállításnál? A gondmentes kiszállítás a tengerentúlra! Ehhez azonban, akármennyire is fáj kimondani, önmagában a raklap nem elég. A hosszú hajóút vagy a rakodások során ugyanis, a rajta lévő rakománnyal együtt, könnyen összetörhet. De itt jövünk a képbe mi, a Sebestyén Wood Kft!
Az ilyen esetek elkerülésének érdekében hoztuk létre masszív szállítóládánkat, amelyek az egész világon egyedülálló innovációnak számítanak, hiszen fokozott védelmet nyújtanak minden úton lévő árucikknek. Ez pedig csak egyet jelenthet számodra: Velünk a világ bármely pontjára eljuttathatod az árudat! Hidd el, minden konkurensed sárga lesz az irigységtől!
Belépés az európai színtérre
Akármennyire is hihetetlenül hangzik, egységes raklap-szabvány Európában, csak az 1960-as években jött létre. Ez lett az úgynevezett Euro-raklap, amely 1200 x 800 x 144 mm-es mérete mellett, a mai napig:
- 11 deszkából,
- 9 blokkból,
- Valamint 78 szögből áll.
És miért pont ekkora méretet határoztak meg?
Azért, mert a legtöbb vontató vagy furgon átlagosan 2,40 méter rakományterülettel rendelkezik, a cél pedig az volt, hogy akár 2 vagy 3 euro-raklap is elférjen bennük.
A tárolóegységek gyártását, valamint javítását az Európai Raklap Szövetség (European Pallet Association, EPAL) hagyja jóvá – és hidd el, a munkájukat nagyon szigorúan veszik. Ha egy tároló akár csak eggyel több szöget is tartalmaz az előírtaknál, azt már nem fogják Euro-raklapnak minősíteni.
Reméljük, hasznosnak találtad cikkünket, és sok érdekességet tudtál meg belőle. Ha hasonló témákban is elmélyednél, látogass el weboldalunkra, valamint kövesd be közösségi felületeinket!